top of page

Energiahatékonyság


Egyre többet hallani a tudatos étkezés, közlekedés és öltözködés mellett az energiatakarékos építészeti és belsőépítészeti megoldásokról. Cikkünkbe a teljesség igénye nélkül szeretnénk pár fontos és hasznos példát bemutatni, amelyek segítségére lehetnek azoknak, akik most vágnak bele egy építkezésbe vagy felújításba, esetleg házbővítésbe.


2012 óta minden épülő vagy felújított ingatlanról energetikai tanúsítvány készül, amely a megfelelő szakemberek által valósul meg. Az eddigi elvárt „CC”, hivatalosan „korszerű” besorolás 2022 nyarától sajnos már nem elegendő a használatbavételhez. Az ehhez szükséges jogokat idén „BB”, azaz a „közel nulla energiaigényre vonatkozó körülményeknek megfelelő” kategóriával ellátott minősítés adhatja csak meg.


Mit is jelent ez a gyakorlatban?


Minden új építésű (be nem fejezett vagy 2021. január 1-étől került átadásra) és radikálisan felújított (a határoló szerkezetek, nyílászárók, falak... stb. 25%-át érintő) ingatlanok esetében az éves fogyasztása maximum 100 KWh/m2 lehet, illetve energiaforrásainak legalább 25%-a megújuló forrásból kell származnia. Első hallásra valóban „nagy falatnak tűnik” számtalan újra- vagy előtervezéssel, esetleges anyagi befektetéssel (széles spektrumú, korszerű tervrajzok), de hosszútávon mindenképpen megtérül, megóvva a környezetet. Szerencsére ma már olyan modern módszerek állnak rendelkezésünkre, amik energiát spórolnak, mégse csökkentik komfortérzetünket.




Építészeti-belsőépítészeti megoldások

Mivel számos folyamat összefonódik, minden ilyen jellegű munkálat előtt érdemes egy olyan tervezőirodával egyeztetni, ahol a kezdetekbe és a kivitelezés egészébe belelátnak, átfogóan kezelik generálkivitelezők bevonásával. Azonban kisebb, különálló módszerekkel is már látványos eredményt érhetünk el.


Passzívházak


Érdekességképpen ejtenénk pár szót a passzívházakról (Passivhaus). Ez a Németországból származó energiatakarékos megoldás már az 1940-es években felütötte a fejét, később egyre elterjedtebbé vált nyugaton. A passzívházak esszenciája a kifejezetten jó hőszigetelésben és a szükséges megmozgatott levegő után fűtésében és hűtésében rejlik, mindezt a levegő visszaforgatása nélkül. Rendszerint kémény nélküliek és a kívánt hőmérsékletet a napfényből és a lakók elektronikai berendezéseinek hőkibocsájtásából is nyerik, így igen szigorú szabályrendszernek kell eleget tenniük.





Napelem (PV elem), napkollektor


A modern és megújuló energiaforrásról sokaknak rögtön a napelem jut eszébe, nem véletlenül. A fosszilis anyagoktól eltérően a Nap „energia-tárháza” szinte kimeríthetetlen és szénmentes. A napelem olyan szilárd test eszköz, amely az elektromágneses sugárzást közvetlenül villamos energiává alakítja. Sok helyen említik az „ingyenes” jelzőt, azonban ez nem teljesen igaz, mégis a szolárenergia egy költséghatékony módszer, ami idővel kifizetődik, mindamellett, hogy támogatások is megpályázhatóak hozzá. Előnye többek között, hogy

  • nem bocsát ki szén-dioxidot

  • integrálható már meglévő fűtési rendszerekbe

  • télen is jól működik

  • élettartamuk akár 20-40 év is lehet

A napkollektor (nem összekeverendő a napelemmel) egy olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Általa remekül növelhető a fűtéshatékonyság is.




Hőszivattyú


Viccesen fogalmazva a hőszivattyú egy „mediációs hűtőgép”, feladata nem más, mint a hő adott helyekre történő közvetítése. Önmagában nem termel hőt, ahogy a nevében is benne van, az alacsony hőmérsékletű helyről hőt von el, melyet egy magasabb hőmérsékletű területre szállít, ami felhasználásra kerül. Több fajtája létezik, más-más működési mechanizmussal, mint például:

  • levegő-levegő elven: a környezet levegőjét használja, szellőztető rendszerrel jól kombinálható, pénztárcabarát

  • levegő-víz: a kinti levegőből kinyert energiát fordítja meleg víz előállításra

  • geotermikus: a föld mély és felszíni hőjét alkalmazza működése során. A fűtést és a nyári passzív hűtést is lehetővé teszi (a kép is egy ilyet ábrázol)



Kondenzációs gázkazánok


Ezek a kazánok a vizet a gáz elégetésével melegítik fel, akárcsak a hagyományos kazánok, ám azoknál az égéstermékben lévő hő nagy része elszökik a kéményen keresztül, a kondenzációs gázkazánok azonban javarészt megtartják ezt a hőt a létrejövő kondenzvíz hőcserélőkön keresztül.



Nyílászárók, árnyékolók


A nyílászárókon beáramló természetes fény az egyik legtakarékosabb energiaforrás. Kiválasztásukhoz érdemes megismerni az „U” értéket, ami a nyílászáró hőátbocsájtási tényezője. Minél kisebb, annál jobb a hőszigetelő képessége. A sok ablakkal rendelkező, naposabb ingatlanoknál azonban gondolni kell a nyári hőség miatt az árnyékolókra is, hogy a benti hűvös levegő ne melegedjen fel, és hogy ne kelljen ezért például klímával plusz áramot fogyasztani. Jellemző árnyékolók az ablakok előtti zsalugáterek, üvegfóliák, lamellák, szélesen kinyúló ereszek és lombhullató fák, amelyek nyáron árnyékolnak, télen viszont átengedik ágaik között a napfényt.



Hőszigetelés


Az energiatakarékosság kvintesszenciája a hőszigetelés. Amennyiben ez nem a megfelelő módon történik, tudtunk nélkül is sok hőt engedünk kiszökni, illetve ez még olyan kellemetlen „tünetekkel” járhat, mint a fal penészedése vagy repedése. Hasznos lehet az alábbi ábra, ami azt mutatja meg, hogy az ingatlan különböző felületein hány százaléka távozik a hőnek.


A műanyag, üveg-, és kőzetgyapot mellett már léteznek környezetbarátabb, természetes szigetelőanyagok is, például:

  • cellulóz (organikus, magas hőtároló képesség, képes a levegő páratartalmát szabályozni)

  • kender (növényi eredetű, antibakteriális és nem igényel impregnálást)

  • farost (komposztálható, tetőtéri alkalmazásra kitűnő)

Ami lényeges: minél vastagabb, annál jobb a hatásfok!



Termosztát


A termosztát hasznos kis szerkezete a modern háztartásoknak, ugyanis nem szükséges a fizikai jelenlétünk a potenciális hőmérséklet beállításához. A termosztát egy előre programozható eszköz, képes a fűtőrendszerben szabályozni a hőt, amikor a belső hőmérséklet eléri a kívánt fokot, lekapcsolja a fűtést. Ezzel akár különválaszthatunk éjszakai és nappali hőmérséklet beállítást. Új technológiás termosztátok képesek arra, hogy fokozatosan vegyék vissza a hőt. A termosztátok azonban nem csak a fűtőberendezések kapcsán említhetők meg. Itthon talán nem kaptak még elég figyelmet a hőszabályozóval ellátott csapok és zuhanyfejek, melyek rendszerint nem engedik a vizet például 36 C fok fölé melegíteni.


Perlátor


Neve egy sci-fi filmből jött földönkívülire emlékeztet, azonban egy csapra szerelhető „fejről” van szó, mely a kiáramló víz mennyiségét visszaveszi, kifejezetten sok vizet tudunk vele spórolni.


Világítás és AA+ minősítésű háztartási berendezések


A LED-es világítás térhódításáról nem kell sok szót említeni. Lényegesen hosszabb életűek, mint a régebbi, „hagyományos” izzók, mindamellett energiafogyasztásuk jelentősen kisebb. A jó minősítésű háztartási gépek is számítanak a sok kicsi sokra megy elv alapján.


Hővezetési tényező


Mielőtt felújításba vagy építkezésbe kezdenénk, nagyon fontos latba vennünk egyes építőanyagok hővezetési tulajdonságait. Ez az anyagok hőszigetelő képességét mutatja meg. Minél kisebb a lambda értéke, annál jobb a hőszigetelő képessége. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük pár népszerű szigetelési anyag hővezetési tényezőjét.


  • Vályogfal - 0,7

  • Porotherm 38 téglafal - 0,226

  • Monolit vasbeton födém - 1,55

  • Szalagparketta - 0,21

  • Nikecell polisztirol hőszigetelés 10 cm vastagságban - 0,038

  • Rockwool hőszigetelés 10 cm vastagságban - 0,035



Szívesen olvasnál további tippeket, ötleteket lakásod, házad otthonos és jól működő berendezéséhez? Böngéssz tovább weboldalunkon és kövesd Facebook, illetve Instagram oldalunkat! Az ALAPRAJZNEKED.HU célja, hogy kis anyagi ráfordítással élhetőbb otthonokat teremtsen és a kihasználatlan, vagy rosszul berendezett tereket visszaállítsa a lakók szolgálatába!

bottom of page