Sok weboldal és blog taglalja a különbségeket a szakmák között. Ezekből most az építész és a belsőépítész közötti különbségeket vizsgáljuk, vagyis hogy miként lehet sikeres és hatékony együttműködés az ingatlanfejlesztés során egy építésszel és egy belsőépítésszel. Mikor, kire van szükség? Kezdjük a fogalmak definiálásával.
Építészmérnök
Egyetemi vagy főiskolai mérnöki diplomával rendelkező, multidiszciplináris tudással bíró - azaz több szakágra, tudományágra rálátó - szakember, aki új építésű épületek/épületegyüttesek, műemléki ingatlanok valamint régi épületek felújításának bővítésének, korszerűsítési tervezési feladatait ellátják. A tervezési feladat kiterjed a szükséges hatósági engedélyek, bejelentésekhez szükséges egyeztetések, valamint műszaki dokumentációk előállításától a generál tervezésig, ahol a gépészeti tervezés, elektromos tervezés, szerkezettervezés - statika, tájépítészet, valamint a belsőépítészet mint szakágak jelennek meg. Hozzá kell tenni, hogy ezek a főbb szakágak. Ezeken felül a sor szinte végteleníthető…orvostechnológus, konyhatechnológus, akusztikus, világítástervező stb… Az építész tervező látja át - projektmenedzserként a teljes tervezési feladatot, a folyamatokat, a részfeladatokat, azokat a megfelelő szakembereknek dedikálja és egységesíti őket.
a kép forrása: Pinterest
Mi a feladata? Ezt egész konkrétan jogszabályokba foglalják, hogy milyen hatáskörben, milyen szükséges jogosultságokkal járhat el az építész tervező. A szakzsargont félretéve aki a fenti linket megnyitja (Vigyázat, falkavaró tartalom!) egyből rá is eszmélhet a szakma egyik szépségére, hogy azon túl, hogy legyen az illető kreatív, műszaki beállítottságú, projektmenedzser, rendelkezzen jó verbális valamint vizuális kommunikációs készségekkel, legyen képben az aktuális építészeti trendekkel, anyagokkal, technológiákkal és műszaki megoldásokkal, mindezeken felül legyen kicsit jogász is és kicsit (nagyon) pszichológus is.
Minden építész lehet belsőépítész de nem minden belsőépítész lehet építész.
Belsőépítész
A belsőépítészetet lehet felsőoktatási intézményben, művészeti iskolában valamint gyakorlatban is elsajátítani. Tervezői jogosultságot (bizonyos szinteken) nem igénylő szakma. A már az építész tervező által megtervezett és/vagy megépített ingatlan belső kialakítására dedikált szakág. Funkcionalitás és működés szerint alakít(hat)ja ki a tereket -bont és/vagy áthelyez és/vagy épít új falakat, szerkezeteket valamint anyagokkal látja el, azaz felöltözteti a felületeket. A multidiszciplináris tudás ennél a szakmánál is szükséges, hisz bizonyos esetekben a belsőépítésznek is rendelkezni kell azon kompetenciákkal mint az építésznek, azaz egy személyben kreatív, műszaki beállítottságú, projektmenedzser, jó kommunikációs képességekkel rendelkező műszaki ember aki kicsit jogász és nagyon pszichológus is.
Mi a feladata? Ingatlanok - legyen az lakás, iroda, családi ház, csarnok, üzlethelyiség, vendéglátóegység, szállás, hotel, stb… - belső kialakításának megtervezése é a kivitelezéshez szükséges dokumentáció elkészítése valamint az ahhoz szükséges szakági résztvevők koordinálása és összefogása, ha és amennyiben a vezető tervező pozíciót látja el a belsőépítész.
a kép forrása: Pinterest
Ha leegyszerűsítjük egy mondatra az építész megtervezi a héjat a belsőépítész meg finomítja a magot. A fő kérdés, hogy mikor lesz hatékony a munkafolyamat a tisztelt megrendelő és a tervező között? Ez a téma önmagában kimeríthetetlen az évek során begyűjtött és kollégáktól vagy megrendelői oldalról hallott, megélt tapasztalatokból okulva és tanulva.
a kép forrása: Pinterest
Amennyiben a megrendelő fejében összeállt az igény és a feladat azaz a tervezési program 1.0 verziója úgy a szükséges szakember illetve igény szerint szakemberek bevonásával elkezdődhet a munka, amelynek első és legfontosabb lépése a “MMM szabály” (három ‘M’ szabály), azaz a MIT? MIKORRA? MENNYIÉRT? Ez a mindkét fél számára fontos lépés rögzíti azt, hogy milyen munkafázisok várhatóak, azokhoz milyen időigények és határidők rendelhetőek és mindez mennyibe kerül, milyen anyagi ütemezéssel. Ha ajánlat és szerződés mindkét fél számára elfogadott, kezdődhet a MUNKA, azaz az együttműködés. Ez egy kulcsszó. EGYÜTTműködés, hiszen a jó szerződésen túl a megrendelő és a tervező nagyon szoros oda-vissza csatolásán, egymás iránti tiszteletén, kommunikációján alapszik a siker.